Valódi kémia
Nem véletlenül kerül szóba olyan gyakran a kémia a vonzalom kapcsán, hiszen tényleg beindulnak azok a bizonyos molekulák, amikor valaki igazán megmozgat minket. Elsősorban dopamin és szerotonin szabadul fel, és ez a reakció felelős azért a mámorért, mely a drogok hatásához hasonló.
Nem véletlen, hogy létezik a szerelemfüggés jelensége. Ugyanakkor az, hogy tudomásunk van a kémiáról, még nem magyarázza meg, miért érzünk valaki iránt olyan intenzíven, hogy pillangók röpködnek a hasunkban, míg mások teljesen hidegen hagynak.
Csalóka emlékek
Azt gondoljuk, hogy a párunkba már az első találkozáskor szerelmesek voltunk? Lehet, hogy csak az emlékezet írja át egy kicsit romantikusabbra az eseményeket: ha még most is szeretjük egymást, biztos sosem volt ez másképp. Egy tanulmány szerint a legtöbben, akik hosszú távú kapcsolatban élnek, úgy emlékeznek, hogy a párjukba első látásra beleszerettek.
Ez persze lehet akár igaz is, de a kutatók némi tudományos szkepticizmussal és statisztikai törvényszerűséggel felvértezve gyanakodni kezdtek, hogy mindez csak az emlékek játéka. Hiszen nem minden hirtelen fellángolásból lesz kapcsolat végül.
Összekeverjük a vonzalmat a szerelemmel
A szerelemmel foglalkozó kutatók, úgy tűnik, nem túlságosan romantikus, viszont annál filozofikusabb alkatok. Egyesek olyan részletekbe menően vizsgálják a kérdést, mint hogy mi a különbség a szerelem és a puszta vonzalom között.
A választ persze még nem kaptuk meg a biokémia keretein belülről, viszont azt megtudtuk, hogy az ember azonnal el tudja dönteni, vonzónak talál-e valakit, vagy nem. Aztán elképzelhető, hogy az agyban a molekulák ezt a vonzalmat nagyítják rögtön szerelemmé. Persze, az instant vonzalomból lehet még valódi szerelem az idők során – bármit is értsünk szerelem alatt.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest